Honnan szivárog ki a munkahelyi üzenetváltás
Amikor egy cég kivizsgál egy adatszivárgást, leggyakrabban az alábbi öt ok egyike derül ki:
- A munkatársak személyes üzenetküldőkön kommunikálnak, és a munkahelyi csevegések még a távozásuk után is náluk maradnak.
- A telefont elvesztették vagy ellopták, és rajta egy megnyitott munkahelyi csevegés van, zárolás nélkül.
- Az e-mail- vagy üzenetküldő szerver nyíltan tárolja az üzenetváltást, és hozzáfér a rendszergazda, egy külső vállalkozó vagy egy támadó.
- Egy csaló a vezető vagy egy partner nevében ír, és arra kér, hogy sürgősen küldjenek tovább egy dokumentumot vagy fizessenek ki egy számlát.
- Egy munkatárs megnyitja egy hamis levél mellékletét, és a számítógépre kártevő kerül.
Mindegyik utat másképp kell lezárni, ezért egyetlen intézkedés, például egy bonyolult jelszó, nem elég.
1. lépés: végpontok közötti titkosítás
Az első szabály: az üzeneteket a feladó eszközén kell titkosítani, és csak a címzett eszközén szabad visszafejteni. Az ilyen titkosítást végpontok közötti titkosításnak nevezik. Ilyenkor a szerver csak titkosított adatot tárol, és sem a rendszergazda, sem a külső vállalkozó, sem az, aki feltörte a szervert, nem tudja elolvasni az üzenetváltást.
Ellenőrizze, hogy a végpontok közötti titkosítás mindig be van-e kapcsolva, nem csak a „titkos csevegésekben”, és hogy kiterjed-e a csoportokra, a fájlokra, a hívásokra és az e-mailre is. Ha akár egyetlen funkció is nélküle működik, a szivárgás éppen ott fog kezdődni.
2. lépés: munkahelyi fiók, nem személyes
A munkahelyi üzenetváltásnak egy külön, a cég által kezelt munkahelyi fiókban kell zajlania. Így a rendszergazda egy perc alatt hozzáadja az új munkatársat a megfelelő csoportokhoz, távozáskor pedig törli a munkahelyi fiókot az eszközeiről – az illető személyes csevegései közben érintetlenek maradnak.
Fontos, hogy a rendszergazda a hozzáférést kezelje, de ne legyenek kulcsai a tartalomhoz. Különben egyetlen feltört rendszergazdai fiók a cég teljes üzenetváltását megnyitja.
3. lépés: az eszközök felügyelete
A telefon a leggyengébb pont. A szabályok minimális köre:
- képernyőzár és az eszköz tárhelyének titkosítása;
- az eszköz távoli visszavonásának lehetősége, ha elveszett;
- a személyenkénti eszközök számának korlátozása;
- figyelmeztetés, ha az eszközön feltörésre utaló jelek vannak.
Külön gondoljon azokra az üzenetekre, amelyek nem maradhatnak az eszközön: az „Egyszeri megtekintés” mód megtekintés után törli őket, és ahol a rendszer engedi, tiltja a képernyőkép készítését.
4. lépés: védelem a hamis levelek és fájlok ellen
A csalók a sietségre számítanak. Segít, ha az alkalmazás maga ellenőrzi a beszélgetőpartnert, és jelzi, hogy „a vezetőtől” érkező üzenet új, nem ellenőrzött eszközről jött. Az ismeretlen kapcsolatok először csak fájlok nélküli kérést küldhessenek. A mellékleteket megnyitás előtt ellenőrizni kell, a mellékletekben lévő programokat és szkripteket pedig mindenkinél tiltani.
5. lépés: szabályok, amelyeket az emberek be is tartanak
Azt a szabályt, amely akadályozza a munkát, megkerülik. Ezért a védett üzenetváltásnak kényelmesnek kell lennie: ugyanaz az alkalmazás a számítógépen és a telefonon, csevegések, fájlok, hívások és e-mail egy helyen, működés olcsó telefonokon is. Így a munkatársaknak nem lesz kedvük visszatérni a személyes üzenetküldőkhöz.
Végül az eseménynapló: ki vett fel valakit egy csoportba, ki vont vissza egy eszközt, ki módosította a szabályokat. A napló nem tartalmazhatja az üzenetek tartalmát, de meg kell válaszolnia a „ki és mikor” kérdést.
Hogyan valósítja meg ezt a CUBRA
A CUBRA Messenger az üzeneteket, a fájlokat, a hívásokat és az e-mailt végpontok között, két független rétegben, posztkvantum kulcsokkal titkosítja. A munkahelyi fiókok, a szabályok és az eszközök visszavonása a CUBRA Console-ban történik, amely nem fér hozzá a tartalomhoz. A kommunikációs szerver a saját helyiségeiben is elhelyezhető – ez a CUBRA Node csomópont.