Tudástár

Hogyan válasszon biztonságos üzenetküldőt: 10 szempont

A „védett” és a „titkosított” szót szinte mindenki leírja. Hogy az üzenetküldőket érdemben összevethesse, tegye fel mindegyiknek ezt a tíz kérdést – és nézze meg, hányra kap egyértelmű választ.

Frissítve: 2026. október 20. · A CUBRA biztonsági csapata

1. Mindig végpontok közötti-e a titkosítás

A végpontok közötti titkosítás azt jelenti, hogy az üzenet csak a beszélgetőpartnerek eszközein fejthető vissza. Fontos, hogy alapértelmezés szerint minden csevegésre, csoportra, fájlra és hívásra be legyen kapcsolva, ne csak egy külön „titkos” módban.

2. Mit lát a szerver

A szerver akkor is tudhatja, ki kinek, mikor és milyen gyakran ír, ha a szöveg titkosított. Ezek a metaadatok néha nem árulnak el kevesebbet, mint maga a tartalom. Olyan üzenetküldőt keressen, amelynek szervere nem ismeri az üzenet feladóját.

3. Mi történik, ha a szervert elfoglalják

Kérdezzen rá egyenesen: ha a szervert lefoglalják vagy feltörik, mit kap a támadó? A helyes válasz: csak titkosított adatot, mert a szerveren nincsenek kulcsok.

4. Felkészült-e az üzenetküldő a kvantumszámítógépekre

A ma rögzített üzenetváltást a jövőben, a nagy teljesítményű kvantumszámítógépek megjelenésekor megkísérelhetik visszafejteni. A védett üzenetküldők már ma posztkvantum kulcscserét használnak a hagyományossal kombinálva.

5. Mi történik, ha lemásolják a kulcsot

Egy jó protokoll folyamatosan megújítja a kulcsokat. Így még a lemásolt kulcs is néhány üzenet után használhatatlanná válik, és az üzenetváltás emberi beavatkozás nélkül ismét zárt lesz.

6. Hogyan ellenőrizhető a beszélgetőpartner

Hogy ne kerülhessen közvetítő Ön és a beszélgetőpartnere közé, a partnert ellenőrizni kell. Ha ehhez hosszú kódokat kell kézzel összevetni, szinte senki sem teszi meg. Jobb, ha az ellenőrzés magától történik, a program pedig figyelmeztet az új, nem ellenőrzött eszközre.

7. Mit tehetnek az ismeretlenek

A csalók és a tömeges üzenetek ismeretlenektől érkeznek. Egy biztonságos üzenetküldő korlátozza őket: először csak kapcsolatfelvételi kérést és rövid szöveget küldhetnek, fájlt és hívást csak az Ön beleegyezése után.

8. Hogyan kezeli a fájlokat

A melléklet az eszközök megfertőzésének leggyakoribb módja. A fájlokat megnyitás előtt ellenőrizni kell, és soha nem indulhatnak el maguktól, a programokat és szkripteket pedig le kell tiltani.

9. Ki és hogyan ellenőrizte a védelmet

Vannak-e automatikus tesztek, a futási idő alapján történő adatszivárgás vizsgálata, formális protokollmodellek, független audit? A tisztességes szolgáltató leírja, mi készült már el, és mi csak tervezett.

10. Beszél-e a szolgáltató a korlátokról

Egyetlen üzenetküldő sem akadályozhatja meg, hogy a beszélgetőpartner egy másik telefonnal lefényképezze a képernyőt, a fertőzött eszköz pedig mindent láthat, amit a tulajdonosa. Ha a szolgáltató „védelmet mindentől” ígér, és nem ír a korlátokról, az gyanúra ad okot.

Szervezeteknek még három kérdés

  • Telepíthető-e a szerver a saját helyiségeinkben?
  • Kezelheti-e a rendszergazda a hozzáféréseket úgy, hogy nincsenek kulcsai a tartalomhoz?
  • Mi történik a munkahelyi üzenetváltással, amikor egy munkatárs távozik?

Hogyan válaszol a CUBRA ezekre a kérdésekre

A CUBRA mindent emberről emberre titkosít, két független réteggel és posztkvantum kulcsokkal; a szerver nem ismeri a feladót, a kulcsok maguktól gyógyulnak, a beszélgetőpartner ellenőrzése automatikus, az ismeretlenek korlátozva vannak, a fájlokat megnyitás előtt ellenőrizzük. A korlátokat nyíltan leírjuk a „Biztonság és átláthatóság” oldalon.

Gyakori kérdések

Biztonságos-e egy üzenetküldő, ha vannak benne „titkos csevegések”?

Csak részben. Ha a végpontok közötti titkosítás csak külön módban kapcsolható be, a normál csevegések és csoportok gyengébben védettek, és általában éppen ott zajlik a legfontosabb üzenetváltás. Olyan üzenetküldőt keressen, amelyben alapértelmezés szerint minden védett.

Számít-e, melyik országban vannak a szerverek?

Valódi végpontok közötti titkosításnál kevésbé, mint gondolná: a szerveren csak titkosított adat van. Az ország viszont meghatározza, milyen metaadatokat követelhetnek a szolgáltatótól. Ezért fontos, hogy a szerver a lehető legkevesebbet tudjon, a szervezeteknél pedig az, hogy a saját helyiségeikben is telepíthető legyen.

Megbízható-e egy ingyenes üzenetküldő?

Igen, ha érthető, miből él a szolgáltató. Ha az üzenetküldő hirdetésekből vagy adatokból keres pénzt, az az érdeke, hogy minél többet tudjon Önről. Egy fizetős csomag vagy a szervezetek átlátható licencmodellje egyszerűbb válasz.

Mi a fontosabb: a titkosítás vagy a csalók elleni védelem?

Mindkettő. A titkosítás védi az üzenetet útközben és a szerveren, de nem akadályozza meg, hogy egy csaló más nevében írjon Önnek. Ezért olyan üzenetküldőt válasszon, amely korlátozza az ismeretleneket, és figyelmeztet a nem ellenőrzött eszközökre.