1. Mindig végpontok közötti-e a titkosítás
A végpontok közötti titkosítás azt jelenti, hogy az üzenet csak a beszélgetőpartnerek eszközein fejthető vissza. Fontos, hogy alapértelmezés szerint minden csevegésre, csoportra, fájlra és hívásra be legyen kapcsolva, ne csak egy külön „titkos” módban.
2. Mit lát a szerver
A szerver akkor is tudhatja, ki kinek, mikor és milyen gyakran ír, ha a szöveg titkosított. Ezek a metaadatok néha nem árulnak el kevesebbet, mint maga a tartalom. Olyan üzenetküldőt keressen, amelynek szervere nem ismeri az üzenet feladóját.
3. Mi történik, ha a szervert elfoglalják
Kérdezzen rá egyenesen: ha a szervert lefoglalják vagy feltörik, mit kap a támadó? A helyes válasz: csak titkosított adatot, mert a szerveren nincsenek kulcsok.
4. Felkészült-e az üzenetküldő a kvantumszámítógépekre
A ma rögzített üzenetváltást a jövőben, a nagy teljesítményű kvantumszámítógépek megjelenésekor megkísérelhetik visszafejteni. A védett üzenetküldők már ma posztkvantum kulcscserét használnak a hagyományossal kombinálva.
5. Mi történik, ha lemásolják a kulcsot
Egy jó protokoll folyamatosan megújítja a kulcsokat. Így még a lemásolt kulcs is néhány üzenet után használhatatlanná válik, és az üzenetváltás emberi beavatkozás nélkül ismét zárt lesz.
6. Hogyan ellenőrizhető a beszélgetőpartner
Hogy ne kerülhessen közvetítő Ön és a beszélgetőpartnere közé, a partnert ellenőrizni kell. Ha ehhez hosszú kódokat kell kézzel összevetni, szinte senki sem teszi meg. Jobb, ha az ellenőrzés magától történik, a program pedig figyelmeztet az új, nem ellenőrzött eszközre.
7. Mit tehetnek az ismeretlenek
A csalók és a tömeges üzenetek ismeretlenektől érkeznek. Egy biztonságos üzenetküldő korlátozza őket: először csak kapcsolatfelvételi kérést és rövid szöveget küldhetnek, fájlt és hívást csak az Ön beleegyezése után.
8. Hogyan kezeli a fájlokat
A melléklet az eszközök megfertőzésének leggyakoribb módja. A fájlokat megnyitás előtt ellenőrizni kell, és soha nem indulhatnak el maguktól, a programokat és szkripteket pedig le kell tiltani.
9. Ki és hogyan ellenőrizte a védelmet
Vannak-e automatikus tesztek, a futási idő alapján történő adatszivárgás vizsgálata, formális protokollmodellek, független audit? A tisztességes szolgáltató leírja, mi készült már el, és mi csak tervezett.
10. Beszél-e a szolgáltató a korlátokról
Egyetlen üzenetküldő sem akadályozhatja meg, hogy a beszélgetőpartner egy másik telefonnal lefényképezze a képernyőt, a fertőzött eszköz pedig mindent láthat, amit a tulajdonosa. Ha a szolgáltató „védelmet mindentől” ígér, és nem ír a korlátokról, az gyanúra ad okot.
Szervezeteknek még három kérdés
- Telepíthető-e a szerver a saját helyiségeinkben?
- Kezelheti-e a rendszergazda a hozzáféréseket úgy, hogy nincsenek kulcsai a tartalomhoz?
- Mi történik a munkahelyi üzenetváltással, amikor egy munkatárs távozik?
Hogyan válaszol a CUBRA ezekre a kérdésekre
A CUBRA mindent emberről emberre titkosít, két független réteggel és posztkvantum kulcsokkal; a szerver nem ismeri a feladót, a kulcsok maguktól gyógyulnak, a beszélgetőpartner ellenőrzése automatikus, az ismeretlenek korlátozva vannak, a fájlokat megnyitás előtt ellenőrizzük. A korlátokat nyíltan leírjuk a „Biztonság és átláthatóság” oldalon.